🔒A cserét pótló vételi illetékkedvezmény a bírósági gyakorlatban

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a hatályba lépésétől, 1991-től szabályozza az ún. cserét pótló vétel (vagy cserepótló vétel) intézményét, amely a magánszemélyek lakásszerzése esetén ma is az egyik leggyakrabban igényelt kedvezmény. Változatlan maradt az évek során a jogalkotói szándék, azaz a lakásvásárlás után fizetendő illetéket csökkentheti a vagyonszerző, ha a vételhez egy másik lakását értékesítette, ugyanakkor a kedvezmény feltételei több ponton módosultak. A változások részben megjelentek a törvényi rendelkezés szövegezésében, de számos kérdésben a bírói döntések ismerete adhat eligazítást, sőt a bírói gyakorlat jelentősen formálta az adott esetben változatlan törvényi rendelkezések értelmezését is. Jelen cikk célja a cserét pótló vételi kedvezmény feltételrendszerének ismertetése, a hatályos szabályozás mellett a bírósági gyakorlat által kialakított jogértelmezési kérdésekre is kitérve.