Illeték

Bevezető Mivel a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték, így az illetékkiszabási eljárás meghatározó kiindulópontja (origója) a forgalmiérték-megállapítás. Cikkünk célja annak bemutatása, hogy az illetékkiszabási ...

Kedvező gazdasági és infrastrukturális háttérrel rendelkező települések esetén természetszerű tendencia, hogy a lakótér a településközpont beépítettségével kitolódik a közigazgatási határok irányába, és az urbanizációs folyamat ...

Az ingatlanforgalmazással összefüggő gazdasági tevékenység elősegítése céljából az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a hatálybalépése óta kedvezményes szabályok alkalmazását teszi lehetővé ...

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdésének t) pontja az ott meghatározott feltételek fennállása esetén a visszterhes vagyonátruházási ...

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a hatályba lépésétől, 1991-től szabályozza az ún. cserét pótló vétel (vagy cserepótló vétel) intézményét, amely ...

A családtámogatási rendszer 2024. év elejei átalakítása magával vonta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítását. A jogszabály átalakításával lehetővé vált, ...

Hasonlóan más nemzetek civil jogi rendszeréhez, a magyar polgári jogi szabályozás is az egyetemes jogutódlás (universalis successio) talaján áll,[1] ami azt jelenti, hogy az örökhagyó ...