🔒A jogorvoslati eljárásban elrendelhető tényállás-kiegészítés jogintézményének gyakorlati kérdései
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. bejelentkezés. Még nem regisztrált előfizetőnk? Csatlakozzon hozzánk!
🔒A cserét pótló vételi illetékkedvezmény a bírósági gyakorlatban
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a hatályba lépésétől, 1991-től szabályozza az ún. cserét pótló vétel (vagy cserepótló vétel) intézményét, amely ...
🔒A közösségi jog alkalmazhatósága elismert harmadik államban letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési kérelmére indult eljárásban
Konkrét peres eljárás során merült fel a kérdés, miszerint elismert harmadik államban letelepedett adóalanyok hozzáadottérték-adó (általános forgalmi adó) visszatéríttetésére irányuló kérelmére indult eljárásban alkalmazhatók-e a ...
🔒A behajthatatlan követelés öröklésének illetékjogi megítélése
Hasonlóan más nemzetek civil jogi rendszeréhez, a magyar polgári jogi szabályozás is az egyetemes jogutódlás (universalis successio) talaján áll,[1] ami azt jelenti, hogy az örökhagyó ...
🔒Az adólevonási jog gyakorlásának feltételei továbbszámlázott szolgáltatás esetén
A jogügyletek egyedisége és a felek által kialakított ügymenet változatossága miatt az eljáróbíróságok sem bocsátkoznak az adólevonási jog gyakorlásához szükséges feltételek tételes,taxatív módon történő felsorolásába. ...
🔒Az ismételt ellenőrzést megalapozó új tény, körülmény értelmezése a bírósági gyakorlat tükrében
I. Az ismételt ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok Az ítélt dolog (res iudicata) mintájára, az adózók autonómiáját védve garanciális szabályként érvényesül az adózás eljárási szabályaiban, hogy ...
🔒Az állami adó- és vámhatóság végrehajtási tevékenységével kapcsolatos közigazgatási perek tapasztalatai
1. Bevezető gondolatok A 2018. január 1. napjától hatályos adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) – összhangban a közigazgatási perrendtartásról szóló ...
