Az étel-ital automaták üzemeltetésével kapcsolatos aktuális tudnivalók

A kiskereskedelemi tevékenység leggyakoribb érté­ke­sítési formája az üzletben történő értékesítés, így nem meglepő, hogy a tevékenység végzésének feltételei – így például az értékesítéshez kapcsolódó nyil­ván­tar­tások vezetése, bizonylatok kiállítása és egyéb előírások – ebben az esetben vannak a legrészle­te­sebben szabá­lyozva. Ugyanakkor a vásárlók igényeihez igazodva más értékesítési formák is egyre na­gyobb hangsúllyal van­nak jelen a kereskedelemben, gondoljunk csak a moz­góboltokra, a csomagküldő kereskedelemre és nem utolsó sorban a cikkünk tárgyát képező automatából történő értékesítésre. Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy bár egyre nagyobb szerep jut a klasszi­kustól eltérő értékesítési formáknak, ezek szabályo­zott­sága elmarad az üz­letben történő értékesítésétől. Utób­bi esetben mind a kereskedelmi, mind az adózási sza­bályok részletesen és teljes körűen rögzítik a tevé­kenység folytatásának feltételeit – elég megemlíteni az egyes kereskedelmi engedélyeket vagy az online pénztárgépek kötelező használatát –, megfelelő garanciát nyújtva ezzel min­den szereplő számára az ér­tékesítés szabálysze­rű­ségét érintően. Az egyes speciális értékesítési formák esetében is jogos elvárásként merül fel, hogy egyrészt a vásárlók, másrészt a tevékenységet engedélyező és ellenőrző hatóságok – ezen keresztül pedig közvetve az állam gazdasági – érdekeinek meg­felelően biztosítva legyen az egyes értékesítések nyilvántartása, nyomon követhetősége és ennek alapján az érté­kesítéshez kapcsolódó kereskedelmi és adózási kötelezettségek teljesítése.
A fenti célok érdekében kezdődött meg fokozatosan az automatából történő értékesítési tevékenység végzéséhez szükséges feltételek újraszabályozása, első körben 2015-ben az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták adóhatósági nyilvántartásba vételével, majd az idei évtől – az online pénztárgéprendszerhez hasonlóan – az automaták online adatszolgáltatásra épülő távolsági felügyeletének bevezetésével. Jelen cikk célja a keres­ke­delmi tevékenység folytatásának egyik speciális formájára, az automatából történő értékesítésre vonatkozó szabá­lyo­zás új elemeinek és aktuális tudnivalóinak össze­foglalása.

1. A tevékenység bejelentése

Az automatából történő értékesítés megkezdésének feltétele – valamennyi típusú automata esetében – a tevékenység folytatásának bejelentése a kereskedelmi hatóság felé, más kereskedési formákhoz hasonlóan. A tevékenység folytatásának bejelentése mellett az élelmiszer-értékesítést keze­lőszemélyzet nélkül végző automaták esetében 2015. január 1. óta egy másik bejelentési kötelezettséget is teljesíteni kell, ami kifejezetten az automatához – mint berendezéshez – kapcsolódik. Az automata üzemeltetője köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni automatánként az értékesítés megkezdését, az üzemel­tetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését, az értékesítés megszüntetését, az értékesítésnek az üzemeltető érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, valamint az automata külön jogszabályban meghatározott adattartalmában bekövetkezett bármely változást. A bejelentést az adóhatóság által erre a célra rendszeresített AUTOMATA jelű adatlapon kell teljesíteni. Az értékesítés megkezdéséről szóló bejelentés alapján az adóhatóság automatánként egyedi regisztrációs számot állapít meg, amit az automata üzemeltetőjének jól láthatóan közzé kell tenni az automatán. Ide kapcsolódóan célszerű megje­gyez­ni, hogy a kereskedelmi előírások alapján a kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét is feltüntetni. Az automata adóhatóságnál történő „regisztrációja” korábban igazgatási szolgáltatási díjköteles volt, azonban 2017. június 30-tól a díjfizetési kötelezettség megszűnt, a bejelentési kötelezettség viszont továbbra is fennáll.

2. A tevékenység felügyelete

Az automatát üzemeltető adózó adókötelezettségeinek tel­je­sítését – az értékesítési formától függetlenül – eddig is az adóhatóság ellenőrizte, így e téren nincsen változás. Az újdonságot az jelenti, hogy az automatáknak az új szabá­lyozás szerint online módon adatot kell szolgáltatni az értékesítés szinte valamennyi adatáról, ami azonnal elérhető az adóhatóság számára. Az automaták működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli. Ennek érdekében az automatákat egy ún. automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni, amely önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adat­tárolást és adatkommunikációt végez. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhat fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Az adatszolgáltatási kötelezettség 2017. június 30-tól terheli az üzemeltetőt, azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén – amikről a későbbiekben szó lesz – átmenetileg men­tesülhet az üzemeltető ennek teljesítése alól.
Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett és regisztrá­ciós számmal rendelkező automaták AFE-val történő felszereléséhez az állam vissza nem térítendő támogatás nyújt. A támogatást az AFE értékesítésében és telepítésében közreműködő, továbbá felügyeleti szolgáltatást nyújtó felügyeleti szolgáltató igényelheti. A támogatás terhére a felügyeleti szolgáltatónak kedvez­ményt kell biztosítania az automata üzemeltetőjének ré­szére, ami történhet az AFE értékesítésében és telepítésé­ben való közreműködés során, továbbá a felügyeleti szol­gáltatás nyújtásának keretében is. A támogatás mértéke AFE-nként százhúszezer forint, amely magában foglalja az AFE árát és a telepítéssel összefüggő valamennyi díjat és költséget. Ha az AFE ára, valamint a telepítéssel összegfüg­gő valamennyi díj és költség együttes összege nem éri el a százhúszezer forintot, a fennmaradó rész a felügyeleti szol­gáltatás díjára is elszámolható. A felügyeleti szolgáltató által a telepítéssel összefüggésben felszámított valamennyi díj és költség legfeljebb az AFE ára és a támogatás mértéke közötti különbözetnek megfelelő összeg lehet.

3. A felügyeleti szolgáltatás

Az automata AFE-val történő felszerelése és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az automata üze­meltetőjének szerződést kell kötnie egy felügyeleti szol­gáltatóval. A felügyeleti szolgáltató a felügyeleti szolgál­ta­tói tevékenység végzésre jogosult, engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet, amely az adatok rögzítésének és az adóhatóság felé történő szolgálta­tásának technikai lebonyolítását végzi az AFE automatába történő beszerelésével és az automata működése során történő folyamatos működtetésével. 
A felügyeleti szolgáltató tevékenység végzése hatósági engedélyhez kötött, amit Budapest Főváros Kormányhiva­tala engedélyez. Meg kell említeni egy speciális esetkört is, miszerint a Kormány jogosult rendeletben ideiglenes jelleggel – legfeljebb 2 éves időtartamban – ún. menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölni a felügyeleti szolgáltatói feladatok ellátására. Jelenleg felügyeleti szolgáltatói tevé­kenységet kizárólag a Magyar Posta Zrt. végez, mint mene­dékes felügyeleti szolgáltató. Így az automata adóhatóságnál történő „regisztrációját” követően az üzemeltetőnek a Magyar Postánál kell kezdeményeznie a felügyeleti szolgál­tatatói szerződés megkötését. Az automata üzemel­tetője a felügyeleti szolgáltatói szerződés megkötésére vonatkozó igényét
a) a menedékes felügyeleti szolgáltató általános szerző­dési feltételeinek elfogadásáról, valamint
b) az üzemeltetési helyet rendelkezésre bocsátó sze­mélynek az automata üzemeltetési helyén történő elhe­lyezéséről
szóló hozzájáruló nyilatkozata utólagos rendelkezésre bocsátásárólszóló aláírt nyilatkozat két eredeti példányának átadásával jelentheti be a menedékes felügyeleti szolgáltatónak. Az elfogadó nyilatkozathoz mellékletként csatolni kell az automaták azonosító adatait tartalmazó listát is. A menedékes felügyeleti szolgáltatóval kötött felügyeleti szolgáltatói szerződés az elfogadó nyilatkozat menedékes felügyeleti szolgáltató részéről történő átvétel elismerésével jön létre. 
A Magyar Posta valamennyi 2.000 fő lakosságszám feletti településen ügyfélszolgálatot biztosít az automata üze­mel­tetők részére, így a szerződéseket kényelmesen, a leg­közelebbi postai szolgáltatóhelyen (kijelölt postahelye­ken) adhatják le. A kijelölt posták országos listája a Magyar Posta honlapján (https://www.posta.hu) érhető el.

4. Mentesülés az adatszolgáltatási kötelezettség alól

Az üzemeltető 2017. december 1-ig mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha 2017. július 31. napjáig meg­kö­tötte a felügyeleti szolgáltatói szerződést a felügyeleti szolgáltatóval. Emellett 2017. december 31-ig mentesül az üzemeltető az adatszolgáltatási kötele­zettség alól abban az esetben is, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató – jelenleg tehát a Magyar Posta – nyilatkozik arról, hogy az automata – az automata műszaki adottságai miatt – nem szerelhető fel AFE-val. Ennek megállapítása érdekében a felügyeleti szol­gáltatói szerződés létrejöttét követően a mene­dé­kes felügyeleti szolgáltató haladéktalanul, de legké­sőbb a felügyeleti szolgáltatói szerződés létrejöttét követő 45 napon belül elvégzi az automata AFE-val történő ellátására vonatkozó igény teljesíthetősé­gé­vel kapcsolatos vizsgálatait, és e határidőn belül elektronikus úton nyilatkozik és értesíti az üzemel­tetőt arról, hogy
a) az igény teljesíthető,
b) az igényt azért nem képes teljesíteni, mert az automatába – annak műszaki adottságai miatt – AFE nem szerelhető be. Az AFE-val fel nem sze­relhető automata legkésőbb 2017. december 31-ig üzemeltethető.

5. A felügyeleti szolgáltatás tartalma

A felügyeleti szolgáltatói szerződés a felügyeleti szol­gáltatás nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üze­meltető között jön létre, a szerződés általános szer­ződési feltételekből, valamint a felek döntése szerint egyedi szolgáltatási szerződésből áll. A felügyeleti szolgáltató minimális felügyeleti szolgáltatást végez, aminek tartalmát a jogszabály határozza meg. Mini­má­lis felügyeleti szolgáltatásnak minősül a követ­kező szolgáltatások összessége:

a) az adóhatósággal az adatkapcsolatot biztosító és az adattovábbítást megvalósító szolgáltatás biztosítása;

b) a minimális felügyeleti szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése, módosítása, megszünte­tése;

c) az AFE-től beérkező adózói adatok archiválása oly módon, hogy az a lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett le­gyen, és az archiválás megfeleljen a hosszú távú megőrzésre alkalmas archiváló rendszer feltételeinek;­

d) a szolgá­ltatás szüneteltetése és visszaállítása melyet az üzemeltető bejelentéssel kezdeményez;

e) az ügyfélszolgálat biztosítása az üzemeltető részére;

f) az adatkapcsolat hibája esetén a szolgáltatáshoz kap­csolódó és a szolgáltató érdekkörébe tartozó technikai segítségnyújtás; és

g) az Online Üzemeltetői Felület létrehozása és működ­tetése a minimális felügyeleti szolgáltatások, valamint az egyéb szolgáltatások támogatására.

A fentiekből is jól látszik, hogy a felügyeleti szolgáltató egyfajta közvetítő szerepet tölt be az automata – illetve annak üzemeltetője – és az adóhatóság között. Az automaták adóhatóság felé történő kommunikációja és adatszolgáltatása a felügyeleti szolgáltatón „keresztül” történik. Az AFE-nek alkalmasnak kell lennie az értékesítés, illetve az jogszabályban meghatározott egyéb események adatainak rögzítésére, tárolására és továbbítására a felügyeleti szolgál­tató központjába annak érdekében, hogy ennek birtokában eleget tudjon tenni az adóhatóság felé történő adatszolgáltatási követelményeknek. Az automaták online adatszolgáltatása tehát annyiban eltér az online pénztár­gép­rendszer működésétől, hogy az AFE és az adóhatóság szervere közötti kommunikáció a felügyeleti szolgáltató rendszerén keresztül történik.

A felügyeleti szolgáltató tevékenysége nem korlátozódik az adattovábbítás biztosítására, hanem további feladatokat is ellát. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a felügyeleti szol­gáltató köteles saját maga vagy az érdekkörében eljáró fél út­ján a szolgáltatási területén lévő AFE szervizelését biztosítani.

A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár-köteles, aminek mértéke AFE-enként legfeljebb 5000 Ft/hó, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. A felügyeleti szolgáltató a minimális felügyeleti szolgálta­tá­son túl további tevékenység végzésére jogosult. Ilyen tevé­kenységnek minősül különösen az automata műszaki felügyelete, a készpénzmentes fizetési szolgáltatás biztosítása és a logisztikai tanácsadás és szolgáltatás nyújtása.

6. Az automata üzembe helyezése

Amennyiben az üzemeltetője „regisztrálta” az automatát az adóhatóságnál, valamint megkötötte a felügyeleti szolgál­ta­tói szerződést, akkor üzembe helyezési kódot kell igényelnie az adóhatóságtól ahhoz, hogy a felügyeleti szolgál­tató üzembe tudja helyezni az automatába épített AFE-t. Az üzembe helyezési kód kizárólag elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített AFEKOD jelű adatlapon igényelhető. A kérelem benyújtását követően az állami adó- és vám­hatóság a beérkezéstől számított 24 órán belül megküldi a bejelentő elektronikus tárhelyére az automata berendezés üzembe helyezéséhez szükséges üzembe helyezési kódot. Az üzemeltető köteles az üzembe helyezési kódot a felügyeleti szolgáltató részére átadni, aki elvégzi az AFE üzem­be helyezését. 

7. Fontosabb teendők összefoglalása

Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatából történő értékesítési tevékenység folytatásához – az adózási tárgyú előírások teljesítése érdekében – az alábbiakról kell intézkedni:
1. az automatát „regisztrálni” kell az adóhatósághoz történő bejelentéssel,
2. felügyeleti szolgáltatói szerződést kell kötni egy felügyeleti szolgáltatóval,
3. üzembe helyezési kódot kell igényelni az adóhatóságtól az AFE üzembe helyezéséhez,
4. intézkedni kell az AFE üzembe helyezés iránt az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében.