Társasház

A május 20-i személyi jövedelemadó bevallási határidő már a legtöbb magánszemély számára ismerős. A határidő azonban nem csak a magánszemélyek, de a társasházak részére is szja bevallási kötelezettséget jelenthet, ha a 2015-ös adóévben adóköteles jövedelmet szereztek. A bevallás kitöltése miatt érdemes áttekinteni a társasházak adójogi helyzetét és azt, hogy mely esetekben kell bevallást benyújtani.

Fogalmi meghatározás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) nem tartalmaz a társasházra nézve speciális meghatározást. A Polgári Törvénykönyvről szó­ló 2013. évi V. törvény viszont definiálja a társas­ház fogalmát. Társaház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag meg­osz­tott, lega­lább két önálló lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdo­nostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak kö­zös tulajdonába kerül.
A társaházakra vonatkozó speciális szabályokat a tár­sasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tár­sasház tv.) határozza meg.
A társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulaj­don terheit. A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.

Adóalanyiság

Adóköteles tevékenység csak adószám birtokában folytatható. A bejelentkezés napjával az állami adóhatóság az adózónak adószámot állapít meg. A társasház bejelentkezését a 16T201számú nyomtatványon teheti meg. A nyomtatvány letölthető a NAV internetes oldaláról az alábbi link segítségével:
http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodosi…
A 16T201 számú nyomtatvány „A” lapján az 5. rovatban gaz­dálkodási formakódként a 692-es GFO kódot (tár­sasház) kell feltüntetni a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV.16) KIM rendelet 2. számú melléklete alapján.
A TEÁOR kód feltüntetésére is szükség van. Pl: bérbeadás esetén a társasháznak a 68.20 kódot kell alkalmazni. (Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése) A 7. rovatban az adóköteles bevételszerző tevékenység kezdő időpontját kell megadni. A társasháznak, ha adókötelezettsége keletkezik (pl: a közös tulajdont hasznosítja, mun­ka­bért, megbízási díjat, közös képviselő részére tiszteletdíjat fizet stb.), az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az adóhatósághoz.
A társasházközösség tevékenységétől függően alanya le­het a személyi jövedelemadónak, az általános forgalmi adó­nak1. Kötelezettséget állapíthat meg rá nézve foglalkoztatáshoz kapcsolódóan a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán­nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgál­ta­tások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és a szo­ciális hozzájárulási adóval összefüggésben az egyes adótörvények és azzal össze­függő egyéb törvények módosítá­sáról szóló 2011. évi CLVI. törvény vonatkozó ren­delkezései.

Szja alanyiság

A társasház az Szja tv. speciális alanya. Az Szja tv. 75.§ (2)-(8) bekezdése szerint terheli adókötelezettség a társasház és a társasüdülő tulajdonostársainak közösségét az általuk közös név alatt megszerzett jövedelem után. Az adókötelezettséget abban az esetben is e rendelkezés szerint kell teljesíteni, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánsze­mélyek. A társasházra irányadó szabályok alkalmazandóak a társasüdülő szja kötelezettségére is.
A társasház adóalapba beszámító bevételéből a jövedelmet és az adót úgy kell megállapítani és megfizetni, mintha azt magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy magán­személynek a társasházat kell tekinteni. A fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli.
A társasház által az adóévben megszerzett összes bevételből (ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni
• a tulajdonostársak közös költségre,
• felújításra történt adóévi befizetéseit,
• a társasház által közvetített szolgáltatás tovább szám­lázott ellenértékét, valamint
• azokat az összegeket, amelyeket az Szja tv. szerint a jö­vedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat út­ján költségvetési, önkormányzati forrásból társasház részé­re az adott jogszabályban meghatározott felújításra, kor­sze­rűsítésre juttatott támogatást. [Szja tv. 7. § (1) bekezdésének na) pontja]
Az önkormányzat által kamatmentesen nyújtott kölcsön támogatásnak minősül. Ha tehát a kölcsön nyújtása és felhasználása egyébként megfelel a hivatkozott rendelke­zés­ben foglaltaknak, akkor az önkormányzatnak kamatkü­lön­bözet miatt nem keletkezik adókötelezettsége.
A fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni.
A felújítási költségek elszámolásával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a Társasház tv. mit tekint felújításnak, korszerűsítésnek.
Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: teljes vagy részleges felújítás.
Korszerűsítés: meglévő épület, épületrész, épületberen­de­zés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkal­mas­ságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzem­biztonságát növelő építési-szerelési munka. Korsze­rű­sítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (nap­energia, szél, geotermikus energia stb.) alkalmazására, a központi fűtő- és melegvíz-ellátó berendezésnek az ener­giaracionalizálással, a levegőtisztaság-védelemmel össze­füg­gő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó, továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkeze­te­ken végzett építési-szerelési munkát is.

Jövedelmek

Külön adózó jövedelem az ingó, ingatlan dolog átruházá­sá­ból származó jövedelem, valamint a kamatból, oszta­lékból, árfolyamnyereségből, kamatkedvezményből, nyere­ményből, tőkepiaci ügyletből származó jövedelem. Ezen jogcímeken szerzett jövedelmet is úgy kell tekinteni, mint­ha azt magánszemély szerezte volna.

Tőkejövedelmek

Az Szja tv. 67/B. §-a alapján tartós befektetésből származó jövedelem megszerzésére magánszemélyek jogosultak, a 75. § (2) bekezdése pedig a társasházat magánszemélynek tekinti. Ennek megfelleően a társasház is köthet tartós be­fektetési szerződést, a társasházaknak is lehet tartós befektetésből származó jövedelme, amely után úgy adózik, mint egy magánszemély.
A bankszámlát vezető társasházak az adóév során nagy valószínűséggel kamatjövedelmet szereznek. Kamatjöve­delem esetén a társasháznak nem merül fel bevallási kö­telezettsége, mert az Szja tv. 65.§ (2) bekezdésének a) pont­ja szerint a kamatjövedelem után az adót – amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől, (hitelintézettől, befektetési szol­gáltatótól) származik – a megszerzés időpontjára a kifi­zető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be.

A közös tulajdonban álló ingó vagyontárgy értékesítése

Ingó vagyontárgy értékesítéséből is származhat bevétele a társasháznak. Az ingó dolog értékesítéséből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok eltérhetnek attól függően, hogy mit adnak el.
Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyon­tár­gyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Az Szja tv. lehetővé teszi, hogy az értékesítő költségeket vegyen figyelembe. 600 ezer forint feletti be­vétel esetén a bevételből le kell vonni az átruházót terhelő következő igazolt költségeket:
• a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
• az értéknövelő beruházásokat;
• az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték. Ha a megszerzésre fordított összeg nem álla­pít­ható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
Pl. ha a társasház kertjének felújítása során az öreg fákat kivágják és azokat tüzifaként értékesítik.
Az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem 200 ezer forintos összeghatárig mentesül az adó alól. Ha a jövedelem összege nem haladja meg a 200 ezer forintot akkor az ingóértékesítésből származó jövedelmet be sem kell vallani. Ha az éves jövedelem összege a 200 ezer forintot meghaladja, akkor a teljes jövedelmet fel kell tüntetni a bevallásban, de csak 200 ezer forintot meghaladó összegű jövedelem után kell az adófizetési kötelezettséget teljesíteni.
A használt fém kerítésoszlopok, és fém kertkapu értékesítése során az Szja tv. 58.§ (10) bekezdésében foglaltak szerint kell a jövedelmet megállapítani. Ha a társasház kifizetőnek adja el a fémhulladékot2, a bevételből 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, to­vábbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó bevallására, befizetésére is a kifizető köteles. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a társas­házat egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

A közös tulajdonban álló ingatlanrész átruházása

Mindennapos eset, hogy a társasház a közös tulaj­don­ban lévő ingatlanrészt pl: a tetőteret, tároló­helyi­séget értékesíti. Ebben az esetben a közös tulajdonú ingatlanrész átruházása esetén a társasház magánsze­mély tulajdonostársait (kizárólag őket), az adózás te­kinte­tében választási lehetőség illeti meg. Minden magán­személy tulajdonostárs a ráeső jövedelem után egyedileg is eleget tehet szja kötelezettségének. Választható az a megoldás is, hogy a a felmerülő adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a társasház teljesíti.
A döntésre a társasház közgyűlése jogosult. Ha a társas­házban van olyan tulajdonostárs, amely gazdasági társa­ságként működik, az ő adókötelezettségére vonatkozóan nincs választási lehetőség. Gazdasági társaság tulajdon­ré­szének vonatkozásában a társasház kötelezett mind a beval­lásra, mind az adófizetésre.
Sok esetben az ingatlanrész vásárlója nem pénzben fizet, hanem ellenértéként felújítási munkálatok elvégzését vállalja. Pl: a társasház szigetelését, javítási munkálatok el­vég­zését, kertrendezést, kerítésépítést vagy lift beépítését.
Ha nem pénzben fizetik a vételárat, akkor a felújítás szo­ká­sos piaci értéke lesz az ingatlanrész ellenértéke, azaz a társasház bevétele.
Szokásos piaci érték: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás kö­zött érvényesítenek, vagy érvényesítenének. (Szja tv. 3.§ 9. pont )
Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy az adómegál­lapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a tár­sasház teljesíti, az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, mely után a társasháznak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ebben az esetben a társasház a jövedelem összegét az eltelt időre tekintettel nem csökkentheti.
Az adózás után fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli.
Abban az esetben, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy saját maguk, azaz a magánszemély tulajdonosok egyénileg tesznek eleget adókötelezettségüknek a tulaj­doni hányaduk arányában megállapított bevétellel össze­függésben, az Szja tv. ingatlanértékesítésre vonatkozó sza­bályait kell alapul venni.
Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket:
• a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel össze­füg­gő más kiadásokat;
• az értéknövelő beruházásokat;
• a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
Nem számolhatóak el azok a költségek, amelyeket vala­mely tevékenységből származó bevétellel szemben költ­ség­ként már elszámoltak.
Az ingatlan (nem lakáscélú ingatlan) átruházásából szár­mazó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az Szja tv. 62.§ (1)-(2) bekezdésének rendelkezései szerint kiszámított összeg. Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a szá­mított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás – a meg­szerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
• a hatodik évben történik, a számított összeg 10 száza­lékával,
• a hetedik évben történik, a számított összeg 20 száza­lékával,
• a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 szá­za­lékával,
• a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 szá­zalékával,
• a tizedik évben történik, a számított összeg 50 szá­zalékával,
• a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
• a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
• a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
• a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
• a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
Abban az esetben, ha a társasházközösség a tetőteret értékesíti, ahol a vásárló újabb lakásokat alakít ki, akkor a magánszemélyek egyedi adóbevallása esetében a tetőtér albetétesítésétől függetlenül az előzőekben ismertetett csökkentő értékeket kell alkalmazni, mivel a tetőtér nem minősül lakóháznak vagy lakásnak. Az szja-törvény 62.§ (6) bekezdésében meghatározott kedvezőbb szabály csak lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott építmény esetében alkalmazható. A bevétel csökkentése érdekében figyelembe vehető időszak a tulajdonszerzés évével indul, azaz a megszerzés évét kell első évnek tekinteni.
A közös tulajdonban lévő közös helyiségek szerzési érté­ke általában nem állapítható meg, ebben az esetben a bevétel annak 75 százalékával csökkenthető. E szabály al­kal­mazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.
Az ilyen jellegű értékesítésben érintett magánszemé­lyek­nek, akik a társasházi döntés alapján saját maguk kötelesek az szja bevallásra, a 2015-ben történt értékesítés után 2015. május 20-ig kell benyújtaniuk a 1553. számú bevallást és az adófizetési kötelezettséget is eddig az időpontig kell tel­jesíteni feltéve, hogy rájuk nem a 2015. február 25-ei határidő vonatkozott.

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem

Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől (pl: magánszemélytől, külfölditől) származik, az adót a társasháznak kell megállapítania, pl. abban az esetben, ami­kor a társasház magánszemélynek adja bérbe valamely közös tulajdonban álló helyiségét.

Ugyancsak bérbeadásnak tekintendő az az eset is, ha a társasház közgyűlése úgy határoz, hogy az egyik közös tu­laj­donban lévő tároló helyiséget valamely lakástulajdonos kizá­rólagos használatába adja. Az ellenértékként fizetett össze­get bérleti jogviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni, abban az esetben is, ha azt esetleg más jogcímen pl: több­lethasználati díjként fizeti meg a helyiség használója. A társasház esetében a bérleti díj része lesz az Szja tv. 75.§ (5) bekezdése alapján megállapított jövedelemnek.
A bérleti díj után fizetendő adót a társasháznak az adó megállapítását követően negyedévenként az adózás rend­jéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatko­zó ren­del­kezései szerint a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie. A társasháznak azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a negyedévben maga köteles az Szja tv. 46. §-a (10) bekezdésének a magánszemélyre vonatkozó ren­delkezése szerint kell bevallania – szja bevallásában – ne­gyedéves bontásban, a negyedév utolsó hónapjának köte­lezettségeként.
Amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, pl: a tár­sasház egy egyéni vállalkozónak adja bérbe a tárolóhelyi­sé­get, akkor a társasháznak fizetett adóköteles összegből a 15 százalék adót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia és befizetnie, valamint arról a társasház részére igazolást kell kiállítania.

Bevallás

A társasház a magánszemélyre vonatkozó rendelkezések sze­rint teljesíti az Szja tv. 75. §-ában előírt adókötelezettségeit, azzal az eltéréssel, hogy csak azt a bevételét kell bevallania, amelyre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett.
A társasháznak a 2015. évben szerzett bevételeit a 1541. számú „Bevallás a tár­sasházak ré­szére a 2015. évi személyi jövedelemadóról” elnevezésű bevallásban kell bevallania.
A bevallást, igazodva a ter­mészetes szemé­lyek be­vallásának benyújtási határidejéhez:
• általános forgalmi adó fi­ze­tésére kötelezett tár­sas­háznak: február 25-ig
• egyéb esetekben május 20-ig kell benyújtania.
A nyomtatvány hasonlóan a többi bevalláshoz le­tölt­hető a NAV honlapjáról és elektronikus úton az ügy­félkapun keresztül is beküldhető, az arra jogosult által.

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_progra­mok_nav/bevallasok/1541.html
A bevallásban a társasháznak külön adózó jövedelmeit soronként kell feltüntetnie, míg a kifizetőtől szár­mazó jövedelmeit összesítve, egyéb adatként kü­lön sorban kell szerepeltetni.

A magánszemélynek történő bérbeadás esetén negyed­évenként fizetendő szja előlegeket a 01-es lap következő soraiban kell feltüntetni.

A 01-01-es lapon pedig az adókiegyenlítés levezetésére is lehetőség van.
A bevallás benyújtására és ellenjegyzésére a társasház képviselője jogosult.

Képviselet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (Art.) 7. § (2) be­kezdése alapján jogi személyt és jogi szemé­lyi­séggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adó­ha­tóság előtt a rá vonat­kozó szabályok szerint kép­viseleti joggal ren­del­kező sze­mély képviselheti.

A Társasház tv. 50. §-a alapján a kö­zös­ség ügyin­tézését a közös kép­vi­se­lő vagy az intézőbizottság lát­ja el. A kö­zös képviselő (az intézőbizottság elnöke jo­gosult a közösség képvise­le­tének ellátására a bíróság és más hatóság, így az adóhatóság előtt is. Ennek megfelelően az adóhatósági eljárás során keletkezett iratokat a közös képviselő részére kell kézbesíteni.
Ennek megfelelően a bejelentkezési nyomtatványon a képviselő neve rovatba a természetes személy közös képviselő – intézőbizottság elnöke – nevét, amennyiben jogi személy vagy egyéb szervezet látja el a társasház közös képviseletét, a jogi személy vagy egyéb szervezet nevét, a képviselő címe rovatba a természetes személy képviselő lakcímét, nem természetes személy képviselő esetén a jogi személy vagy egyéb szervezet székhelyét kell feltüntetni.

Kifizetői feladatok

A társasház a kifizetéseit illetően kifizetőnek minősül, és e minőségére tekintettel is teljesíti adókötelezett­ségeit.

Kifizetői feladatai abban az esetben merülhetnek fel egy társasháznak, ha
• munkavállalót alkalmaz (könyvelő, takarító munka­szer­ződés alapján dolgozik),
• választott tisztségviselőnek (közös képviselőnek, intézőbizottság tagjainak, számvizsgáló bizottság tagjai­nak) fizet díjazást,
• megbízási jogviszony keretében teljesít kifizetést.
A választott tisztségviselő tevékenysége az Szja tv. 24. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységnek minő­sül, és az ebből származó bevétel összevonás alá eső jövedelemnek tekintendő.
A megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelem. Ilyen jövedelmet szerez pl: a társasház által megbízott könyvelő. Az önálló tevékenységgel kapcsolatban a megbízást végző nyilatkozik a költségelszámolásról, hogy a 10 százalékos költséghányadot, vagy a tételes költségel­szá­molást választja. A társasháznak ezen nyilatkozat figyelembevételével kell az adóalapot és az adóelőleget megállapítani, levonni, megfizetni, valamint a kifizetés időszakára vonatkozóan a ’08-as bevallást benyújtani.
A 1608-as számú Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról valamint a szakképzési hozzájárulásról” elnevezésű bevallást a kifizetést követő hónap 12-éig kell a kifizetőnek benyújtani. A ’08-as bevalláshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettséget a bevallással egyidejűleg a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell teljesíteni.
Az adott jogviszonytól függően a társasháznak szociális hozzájárulási adó, járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is felmerülhet, amelyről szintén a ’08-as bevallásban kell adatot szolgáltatni.
A bevallásban bevallott adó megfizetésére esedékességkor az köteles, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adó­előleget annak kell megfizetnie, aki azt le­vonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
Ha a társasház, mint adófizetésre kötelezett adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adótartozás megfizetésére határozattal a mögöttes felelősök, a tulajdonostársak kötelezhetőek.

Nyilvántartások vezetése

A jövedelem meghatározásának kiinduló alapja a számvi­teli szabályok alapján elszámolt bevétel.

A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajá­tosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdése szerint: „A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatás és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tör­vényben foglaltaknak megfelelően kell szerepel­tetnie.”
A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak sza­bály­szerűen kiállított bizonylat alapján lehet adatokat bejegyezni. Az a bizonylat szabályszerű, amely az adott gazdasági műve­let­re (eseményre) vonatkozóan a könyv­vitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a való­ságnak megfe­le­lően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi kö­vetelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, meg­állapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minő­síthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási mód­jától -, amely a gazdasági esemény szám­viteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

1) 2007. évi CXXVII. törvény
2) fémkereskedelmi engedélyköteles anyag