Házastársi vagyonközösség megszüntetésének illeték szabályai

I.

Napjainkban megközelítőleg feleannyi házasság köttetik, mint az 1980-as években. Ezzel szemben a válások száma dinamikusan emelkedik, az utóbbi 3 évben pl. 5 %-kal nőtt. Ma Magyarországon a házasságkötések több mint fele válással végződik, amely maga után vonja a házassági életközösség alatt szerzett vagyon megosztását is.

Az alábbi cikk a vagyonközösség megszüntetéséhez kapcsolódó illeték jogszabályok feltétel-rendszerét, a hozzájuk kapcsolódó jogalkalmazási gyakorlatot kívánja bemutatni.

II. Törvényi szabályozás

A hatályos jogi szabályozás értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett. Eltérő megállapodás hiányában a házastárs különvagyonához tartozik a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. A vagyonközösség megszüntetését szerződésbe kell foglalni. Amennyiben a házastársak közötti vagyoni viszonyokban a felek nem tudnak megállapodni, úgy a bíróság dönt a kérdésben.
A házastársak vagyonközösségük vagy egyes vagyontárgyaik vonatkozásában a közös tulajdont a házastársi életközösség megszüntetése nélkül is rendezhetik.
A közös háztartásban élő élettársak közös tulajdonának megszüntetése esetén a közös tulajdonban való részesedésük arányára1 figyelemmel kell alkalmazni a házassági vagyonközösség megszüntetésének illeték szabályait.
2009. évtől a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. A bejegyzett élettársi kapcsolatot a felek közös megegyezése alapján a közjegyző „nemperes” eljárásban szünteti meg.
A házastársak egymás között egyes vagyontárgyaikra vonatkozóan szabadon köthetnek ügyleteket, melyekre a jogcímnek megfelelően az általános visszterhes vagy ajándékozási illeték szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A házastársak egyes vagyontárgyakra is megszüntethetik a közös tulajdont, mely ügyletre az illetéktörvény (a továbbiakban: Itv.) közös tulajdon megszüntetésének szabálya vonatkozik2. Ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a megosztás folytán valamelyik fél a korábbi vagyoni hányadánál nagyobb értékhez jut.
Amennyiben a házastársak a teljes vagyonukra vonatkozóan szüntetik meg a vagyonközösséget, az Itv. a közös tulajdon megszüntetésének speciális szabályait rendeli alkalmazni. A házassági életközösség megszüntetését követő vagyonmegosztásnál azt kell vizsgálni, hogy a felek a teljes vagyonból – a házassági vagyonközösség címén a vagyonszerző felet megillető vagyonrész értékénél – a megosztás eredményeként nagyobb/kisebb vagy ugyanakkora értékhez jutottak-e. Az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha azonban valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.
A jogalkotó a házassági és élettársi életközösség alatt szerzett ingatlanból, ingóból és vagyoni értékű jogból álló vagyon megosztásakor biztosítja a vagyonközösségbe tartozó javak összeszámításának a lehetőségét. A közös vagyonhoz kell számítani a felek ingó3, ingatlan4, és vagyoni értékű jogából5 álló valamennyi vagyontárgyát.
A házastársi közös vagyonból való esetleges többletszerzés esetén csak akkor keletkezik visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség, ha az így megszerzett vagyonelem tárgya az Itv.-nek.
Ha valamelyik félnél a felállított vagyonmérleg alapján többletátvétel mutatkozik, az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő illetéket köteles fizetni.
Ha az értékkülönbözetet a többletszerző fél nem téríti meg, ajándékozási illetéket kell a szerzés után megállapítani. (A házastársi vagyonközösség megszüntetése körében a volt házastársak is házastársnak minősülnek az ajándékozási illeték mérték megállapítása során – I. csoport -. Az élettársak az Itv.-ben rögzített táblázat III. csoportjába tartoznak6.)

III. A vagyonszerzési illetékalap meghatározása

A továbbiakban konkrét jogeset kapcsán elemezzük, hogy melyek azok a tényezők, körülmények, szerződési elemek, melyek a gyakorlatban elkerülik a vagyonközösség megszüntetésekor a felek figyelmét és emiatt nem várt kiadásokkal nőhet a mai eljárási díjak mellett amúgy is költséges válóper.
A példában a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződésben foglaltak szerint a házastársak tulajdonosai egy 45 M Ft értékű „lakóház, udvar” megjelölésű ingatlannak, egy 11,5 M Ft értékű lakásnak, illetve 1,5 M Ft értékű üzletrésznek, valamint összesen 2,5 M Ft egyéb ingóságoknak.
Az adóhivatal a szerződésben meghatározott ingatlanok forgalmi értékét helybenhagyva a „lakóház, udvar” ingatlan forgalmi értékét megbontotta olyan módon, hogy a lakóház értékét 39,6 M Ft, a beépített telek értékét 4,4 M Ft, míg a garázs forgalmi értékét 1 M Ft összegben határozta meg.
A felek a házastársi vagyonközösséget olyan módon szüntetik meg, hogy a férj kizárólagos tulajdonába kerül a lakóház, valamint az üzletrész, míg a feleség szerzi meg a lakást, és az ingóságokat. A férj kijelenti, hogy a lakóházon az életközösség megszakadásának időpontjában fennálló hitel összege – a csatolt pénzintézeti igazolás alapján – 15 M Ft, melynek megfizetését teljes egészében átvállalja. A férj a lakóházas ingatlan 1/2-ed részét magához váltja olyan módon, hogy 8,75 M Ft összeget térít meg a feleségnek, melyet a férj családi kölcsönből fedez. Mindkét fél ugyanakkora vagyoni értékhez jutott a vagyonközösség megszüntetése során, melynek alapján – álláspontjuk szerint – vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettségük nem keletkezik.
Az adóhatósági eljárás azonban azt állapította meg, hogy miután a férj a különvagyonából (családi kölcsön) téríti meg a lakóház 1/2-ed értékét, a férj szerzésére a visszterhes vagyonátruházási illetékszabályokat kell alkalmazni.
A lakóházat az életközösség megszakadásának időpontjában igazoltan 15 M Ft hiteltartozás terhelte, melynek megfizetését a férj átvállalta. A férj által átvállalt tartozás összege a többletátvételt csökkenti. Fontos azonban kiemelni, hogy mikori állapotban fennálló7, és milyen összegű hiteltartozás vehető figyelembe a vagyonmérlegnél. Az átvállalás a közös tartozás 1/2-ed összegére – azaz a feleségre jutó tartozásra – vonatkozik, mivel a férjet terhelte a tartozás 1/2-ed része.
A feleség kijelenti, hogy a megváltási árból tervezett lakásvásárlásához már most kéri figyelembe venni az egy éven belül történő lakásértékesítés illetékkedvezményét.
Az adóhivatal a fizetendő illeték megállapításához első lépésben a felek közös vagyonát határozza meg.

IV. Az illeték számításának módja:

A házastársak közös vagyona:
lakóház 44.000.000,- Ft
garázs 1.000.000,- Ft
lakás 11.500.000,- Ft
üzletrész 1.500.000,- Ft
egyéb ingóságok 2.500.000,- Ft
Összes közös vagyon: 60.500.000,- Ft
Miután a felek a közös vagyonnak 1/2-1/2-ed részben voltak tulajdonosai, a közös vagyon 1/2-ed része8 – 30.250.000,- Ft érték – vonatkozásában illetékkötelezettség nem keletkezik. Ezt követően szükséges annak megállapítása, hogy a felek milyen módon részesülnek a közös vagyonból, melynek megállapítása vagyonmérleg felállításával történik az alábbi módon:
Férj szerzése Feleség szerzése
44.000.000,- Ft lakóház 0,- Ft
1.000.000,- Ft garázs 0,- Ft
0,- Ft lakás 11.500.000,- Ft
1.500.000,- Ft üzletrész 0,- Ft
0,- Ft egyéb ingóságok 2.500.000,- Ft
46.500.000,- Ft Összes szerzés 14.000.000,- Ft
+16.250.000,- Ft Többletátvétel9 -16.250.000,- Ft
A vagyonmérleg kimutatása alapján a feleség nem rendelkezik többletátvétellel, így nem terheli illetékfizetési kötelezettség sem. Az egy éven belül történő lakásértékesítés – cserét pótló vétel10 – illetékkedvezménye a házastársi vagyonközösség megszüntetése során elidegenített lakásra is alkalmazható, így a másik lakás vásárláskor a feleség élhet ezzel a lehetőséggel.
Miután a férj a többletátvétele után 8,75 M Ft összeget térít meg a feleségnek, a jogügyletet a visszterhes illetékszabályok alapján kell megítélni, arra figyelemmel, hogy az átvállalt tartozás összege az illetékalapot csökkenti.
Férj által átvállalt hitel 1/2-ed része: 7.500.000,- Ft
Terhekkel csökkentett többletátvétel: 8.750.000,- Ft
A szerzés 94.62 %-a11 a lakás: 8.279.300,- Ft
Lakás (1/2) 2.000.000,- Ft után 2 %-kal 40.000,- Ft
Lakás (1/2) 6.279.300,- Ft után 4 %-kal 251.172,- Ft
A szerzés 2.15 %-a a garázs: 188.100,- Ft
Garázs 188.100,- Ft után 4 %-kal 7.524,- Ft
Összesen fizetendő illeték: 298.696.- Ft
V. Egyéb rendelkezések:
Fontos megemlíteni, hogy ha a vagyonszerzési eljárás tárgyát képező jogügylet ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kötött, akkor a vagyonszerzést rögzítő okiratot az ingatlanügyi hatósághoz, ha ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyelet tartalmaz a szerződés, akkor közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteni.
Az Itv. mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: SZJA ) szabályozása is kiterjed a házassági vagyonközösség megszüntetésére. Az SZJA törvény értelmében adómentesnek minősül a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, ingónak, vagyonértékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem.

1) BH1984.449.: Az élettársaknak a közösen megszerzett vagyontárgyakra dologi igényük van, a megszerzett vagyontárgyaknak – a szerzéshez való közreműködés arányában – lesznek tulajdonosai.
2) Illeték törvény 25.§ (1)-(2)-(3)
3) ingó fogalma: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;
4) Ingatlan fogalma: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog
5) vagyonértékű jog fogalma: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat – továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;
6) Illeték törvény 12.§ (1) b. pont
7) az életközösség megszakadásának pillanatában fennálló tartozás összeg a hitelintézet – Ft-ban történő – igazolása alapján fogadható el
8) 1 főre eső vagyoni érték
9) A többletátvétel az összes szerzés és a közös vagyon ½-ed részének (30.250.00.-Ft) különbözetét jelenti
10) EBH2009.2007.: ha a házastársi vagyonközösség megszüntetése lakóingatlan megváltási ár ellenében történő átruházásával valósult meg, újabb lakóingatlan megszerzésekor alkalmazható a cserepótló illetékkedvezmény
11) Az összes szerzés (46.500.000.- Ft) %-os arányában állapítjuk meg a lakás és garázs ingatlan illeték alapját.