A kényszertörlési eljárással kapcsolatos eddigi tapasztalatok, illetve a 2014. július 1. napjától hatályos új szabályok

A kényszertörlési eljárás jogintézményének bevezetésétől a jogalkotó a vagyontalan cégek cégnyilvántartásból való minél hamarabbi törlését, a gazdasági élet­nek a nem működő, illetve jogellenesen működő gaz­da­sági társaságoktól való gyors megtisztítását, az egyszerűsített felszámolások számának, ezáltal az ál­lam által fizetendő felszámolói díjnak, valamint a hát­ralékállománynak a jelentős mértékű csökkenését, illetve a kényszertörlést előidéző tagok, vezetők jóval szélesebb körű felelősségre vonásának megteremté­sét várta.

A 2014. június 30. napjáig hatályos kényszertörlési szabályok hiányosságai

2012. március 1-től 2014. június 30. napjáig a Cégtör­vénynek a kényszertörlésre vonatkozó rendelkezései nem tartalmazták a kényszertörlés kezdő időpontjának a definícióját, így nem lehetett tudni, hogy a kö­vetelés bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége a bírósági ügyindítás dátumától, vagy az eljárást megindító végzés Cégközlönyben való közzétételé­nek a dátumától kezdődik. A követelés bejelentési ha­táridő azonban nem volt jogvesztő, így követelés be­jelentése hiányában is a cég kényszertörlését követő­en a volt tagokkal, vezetőkkel – mögöttes felelősökkel – szemben lehetett követelést érvényesíteni.
Ezen rendelkezések nem tartalmaztak eljárási rész­letszabályokat. Így például, amikor a cégbíróság az adókötelezettségek teljesítésére hívta fel a vezetőt, aki – az esetek nagy számában – a felhívást nem vette át, „ismeretlen helyre költözött”, akkor a bíróság nem tudta folytatni eljárását, nem tudott hirdetményi kézbesítést elrendelni.
Amennyiben az adóhatóság a Cégbíróságnak jelezte, hogy a kényszertörlési eljárással érintett cégnek van a biztosítotti nyilvántartásban ’T1041-es adatlap útján bejelentett, nyitott jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatottja, akkor annak érdekében, hogy a biztosított a Bérgarancia Alapból támogatást igényelhessen, megszűn­tette a kényszertörlési eljárást és kezdeményezte a felszámolást. Azonban az esetek többségében kiderült, csupán arról volt szó, hogy a cég az adóhatóságnak nem jelentette be a munkaviszony megszűnését, a munkavállalónak nem volt bérkövetelése a céggel szemben és így támogatást sem igényelhetett a felszámoló a Bérgarancia Alapból. Első­sorban ennek eredményeként 2014. évben több mint 8.000 kényszertörlési eljárás fordult át egyszerűsített felszámolásba, hátráltatva a cégek törlését, illetve a gazdasági társaságok vagyontalansága folytán jelentős összegű felszámolási költséggel terhelte meg az államot.
A cégbíróság a céget a kényszertörlési eljárást követően csak akkor törölhette a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság arról tájékoztatta, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez. Azonban ekkor még csak a papír alapon tör­ténő kommunikáció működött, ami lassította az eljárást.

A kényszertörlés 2014. július 1. napjától hatályos új szabályai

A 2014. július 1. napjától a kényszertörlési szabályok kiegé­szültek a kényszertörlés kezdő időpontjának meghatá­ro­zá­sával, mely rögzíti, hogy az a kényszertörlési eljárás meg­indításáról szóló jogerős végzés Cégközlönyben való köz­zétételének napja. Ezáltal tisztázódott, hogy az immár 60 napra változott követelés bejelentési határidőt mikortól kell számolni. Ez a határidő továbbra sem kifejezetten jogvesztő jellegű, azonban mégis quasi jogvesztő határidőnek tekintendő, mivel az új szabályok szerint a mö­göttes felelősökkel szembeni speciális kártérítési pereket csak az a hitelező indíthat a cég törlését elrendelő jogerős végzés közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül, aki az eljárás elején követelését 60 napon belül be is jelentette.

A 2014. július 1. napjától hatályos szabályok már tartal­maz­zák, hogy a Polgári Perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni a kényszertörlési szabályokban írt eltérésekkel. Tehát a kényszertörlési eljárásban nincs helye az eljárás szünetelésének, illetve kézbesítési akadály esetén nem hirdetményi kézbesítésnek, hanem a törvényességi felügyeleti eljárásokban is használt Cégközlönyben való közzétételnek van helye, melynek megtörténtét követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő. A Polgári Perrendtartás alkalmazásával a jogorvoslatok benyújtásának, elbírálásának szabályai is tisztázódtak, illetve mivel az ügyintézésre már nem csak bíró, hanem bírósági fogalmazó és ügyintéző is jogosulttá vált, ezért a bírósági munka is felgyorsult.
Az új rendelkezések szerint, ha a kényszertörlési eljárás jogerős befejezése előtt a cégbíróságnak a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelés vagy munkavi­szony­ból származó egyéb követelés kerül bejelentésre – fel­téve, hogy a cég elleni felszámolási eljárás megindí­tá­sának feltételei egyébként nem állnak fenn – a cégbíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a munkaviszonyra vo­natkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására, valamint a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatással összefüggő feladatok ellátására a Bérga­rancia biztost. A bérgarancia biztost a Bérgarancia Alap­ból történő támogatás igénylése vonatkozásában ugyana­zok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót a felszámolási eljárás esetében. Ezál­tal a kényszertörlésben jogos bérkövetelést előterjesztő mun­kavállaló hamarabb jut állami támogatáshoz a Bér­garancia Alapból, az államnak pedig nem kell feleslegesen finanszíroznia egy egyszerűsített felszámolást. A bérgarancia biztos intézménye bevezetésének eredményeként 2015. évben hatod­annyi, mindössze 1 716 db kényszertörlés fordult át felszámolásba, mint 2014. évben.
A 2014. július 1-től kezdődően megindított kényszer­tör­lési eljárásokban a cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – néhány kivételtől eltekintve – nem tehet. Mivel az új Büntetőtörvénykönyv alapján már a kényszertörlési eljárással kapcsolatban is elkövethető a csődbűncselekmény, amennyiben a cég vezetője a cég vagyonát elvonja, vagy azzal sajátjaként ren­delkezik és ezáltal a hitelezők kielégítését meghiúsítja, vele szemben büntetőeljárás folytatható le. Mivel a csődbűntett az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekménynek tekintendő, ezért a büntetőjogi felelősséget megálla­pító jogerős ítélet birtokában az elítélt személlyel szemben adóhatósági határozat hozható, a magánvagyonára adóvégrehajtás foganatosítható.

A Kényszertörlés Informatikai Támogatása (KIT)

A KIT 2015. január 1-i bevezetése előtt az adóigazgatóságok végelszámolási szervezeti egységeinek volt a feladata, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék a Cégközlöny hon­lapján a hirdetményeket, és az ügyindításhoz kigyűjt­sék az illetékességükbe tartozó, újonnan indult kényszer­törlési eljárásokat, melyekről legalább heti rendszeres­ség­gel értesítették a végrehajtási szervezeti egységeket és az illetékes vám szerveket. Az adóhatóság egyes szervezeti egy­ségei egymással a kapcsolatot papíralapon tartották. Az érintett szervezeti egységek írásbeli nyilatkozata alapján, illetve a nyilvántartási adatok megvizsgálása után az adóhatóság papír alapon közölte a cégbírósággal, hogy van-e a cég törlésének akadálya, illetve az elhárult-e.

A Cégtörvény az elektronikus kapcsolattartást kizárólag a törlési akadály fennállásnak, illetve annak megszűné­sé­nek a közlésére írja elő. Azonban az adóhatóság, figyelemmel a quasi jogvesztő határidőre, illetve a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés igényére, a hitelezői követelését is ugyan­abban az elektronikus iratban, a KIT rendszer használatával jelenti be.
A KIT bevezetését követően a cégbíróság legkésőbb a 60. napon elektronikus értesítést kap. Amennyiben törlési akadály áll fenn, hivatalunk a törlési akadály megszűntét követően haladéktalanul jelzi annak megszűnését. A prog­ram a törlési akadály megszűntekor a követelések összegét, egyben a törlési akadály megszűnéséről való tájékoztatást tartalmazó elektronikus iratot generálja.

A kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok

Az új szabályok eredményeként ugyan 2015. évben is közel ugyanannyi, 26 166 db kényszertörlési eljárás indult, mint 2014. évben, azonban míg 2013. évben még csak 2 000 db, addig 2015. évben már 24 000 db cég törlésére került sor a kényszertörlési eljárásokban. Továbbá a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmára tekintet­tel csak az utóbbi időben tudott felelősségi pereket indítani az adóhatóság, azonban így is közel száz kény­szertörlési eljárással kap­csolatos per indult a mellett, hogy több száz mulasz­tási bírság határozat lett kiadva a jogsértően eljáró képviselőkkel szemben.
Elmondható, hogy a KIT rendszert a cégbíróságok is elfogadták, a bevezetése kapcsán érdemi probléma nem merült fel. A KIT valószínűleg mintaként fog szolgálni valamennyi jövőbeli informatikai fejlesztés számára, különös tekintettel arra, hogy a kényszer­törlési eljáráson kívül, az állami adóhatóság számára 2016. január 1. napjától a magáncsődeljárásban, 2016. július 1. napjától a felszámolási eljárásokban és a peres eljárásokban is kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás, ami miatt további informatikai fejlesztések válnak szükségessé.