Hogyan rendelkezzünk az szja 1+1 százalékáról?

A személyi jövedelemadó bevallás benyújtása lehető­séget teremt arra, hogy rendelkezzünk a személyi jö­vedelemadó 1+1 százalékáról az általunk választott kedvezményezettek javára.

A cikk célja, hogy felhívja a rendelkezés lehetősé­gére az érintettek figyelmét, hiszen minden évben jelentős összeg az, „ami a költségvetésben marad”, azaz sokan vannak, akik nem élnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továb­biakban: Szja tv.) 45. §-ában biztosított lehetőséggel.

A rendelkezésre vonatkozó részletszabályokat a sze­mélyi jövedelemadó meghatározott részének az adó­zó rendel­ke­zése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szftv.) ha­tá­rozza meg.

Kik rendelkezhetnek?

Rendelkezhet minden olyan magánszemély, aki sze­mélyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének eleget tesz, függetlenül attól, hogy adóhatósági közre­mű­ködés nélküli sze­mélyi jövedelemadó-bevallást, adónyilatkozatot, egyszerűsített bevallást nyújt be vagy adóbevallási kötele­zett­ségét bevallási nyilatko­zat vagy munkáltatói adómegál­lapí­tás útján teljesíti.
A magánszemély az összevont adóalapja adójának az adó­kedvezmények, továbbá az önkéntes köl­csö­nös pénz­tári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti átutalás(ok) levo­nása után fennmaradó része, azaz a megfizetett adó 1+1 százalékáról rendelkezhet.
Az összevont adóalap része az önálló tevékeny­ség­ből (pl. egyéni vállalkozói, őstermelői tevékeny­ség­ből), nem ön­álló tevékenységből (pl. munka­viszony), és az egyéb jövedelemből származó jövedelem. Ennek megfelelően az egyé­ni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendel­kezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet.
Nem része az összevont jövedelemnek többek kö­zött az ingó és ingatlan értékesítésből származó jövedelem, a tőke­jövedelmek.
A rendelkezési jogosultságot nem érinti az, ha a magán­személy bevallásban fizetendő adója 0 forint (például az egyes adókedvezmények miatt). Egyházi kedvezményezett részére még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mi­vel az egyházak – az 1 százalékon túli – kiegészítő támo­gatása a rendelkező magánszemélyek száma alapján tör­ténik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás összegét.
Az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább 100 forint.

Kinek vagy inkább kiknek a javára lehet rendelkezni?

A magánszemélyek egy civil és egy egyházi kedvezménye­zett/kiemelt költségvetési előirányzat részére tehetnek felajánlást. Lényeges, hogy a felajánlások nem vonhatóak össze, mindkét kategóriából csak egy kedvezményezett vá­lasztható.

Civil kedvezményezettek

A civil kedvezményezettek körébe tartoznak az egyesületek1, alapítványok, közalapítványok, ha bírósági nyil­vántartásba vételük a 2014. év előtt már jogerőre emelkedett, ha a székhelyük belföldön van és nyilatkozatuk sze­rint közhasznú tevékenységet folytatnak.
Az egyesületek, alapítványok és közalapítványok akkor lehetnek kedvezményezettek, ha közvetlen politikai tevé­kenységet nem folytatnak, szervezetük pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújtanak. Köz­vetlen politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi ön­kor­mányzat képviselő testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő testületébe történő jelöltállítás, vala­mint a polgármester jelölése.
A kedvezményezhetőségük szempontjából fontos, hogy milyen tevékenység minősül közhasznúnak. A Civil tv. 2. § 20. pontja határozza meg a közhasznú tevé­kenység fogalmát, mely szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfel­adat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükség­letei­nek kielégítéséhez.
Nem lehetnek kedvezményezettek a pártok, a biztosító egyesületek, a munkaadói és a munkavállalói érdekkép­viseletek.
Ugyancsak civil kedvezményezettként fogadhatnak felajánlásokat az Szftv.-ben felsorolt következő kedvezmé­nyezettek:
• Magyar Tudományos Akadémia;
• az országos közgyűjtemények2;
• Magyar Állami Operaház,
• Magyar Országos Levéltár,
• Országos Széchényi Könyvtár,
• Magyar Nemzeti Filmarchívum,
• Neumann János Multimédia Központ és Digi­tális Könyvtár;
• országos szakmúzeumok;
• az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kul­tu­rális, il­letve alkotó- és előadó-művészeti tevé­keny­séget folytató szervezet, amely a rendelkező nyi­latkozat évének el­ső napja előtti három év va­la­melyikében a helyi önkor­mányzattól, az orszá­gos, illetve a helyi kisebbségi ön­kormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támoga­tásban részesült és nem tartozik az előző kate­góriákba;
• a felsőoktatási intézmények3
• Nemzeti Együttműködési Alap
• Magyar Művészeti Akadémia.

Feltételek igazolása

Az 1 százalékos felajánlásokra való jogosultság igazolásának menete a civil szervezetek esetében az el­múlt időszakban jelentősen változott.
A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál kell előzetesen – elektronikus úton – regiszt­rálnia és igazolnia a kedvezményezetté válás Szftv.-ben4 megha­tározott, előzőekben ismertetett feltételeit, vala­mint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendel­kező évet megelőző év szeptember 30-a, amely határidő jogvesztő. A szervezet a nyilvántartásba vételt követő év­ben válik ked­vezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes.
Az előzetes regisztrációnak megfelelő civil szervezetek listáját a NAV honlapján közzéteszi. Regisztrált és kizárt civil kedvezményezettek 2016 cím alatt az alábbi linken:
http://80.249.172.60/php/cgi-bin/egyszaz_2015/egy_reg_ kedv_lekerdez.php
Aki ezen szervezetek közül választ, az biztos lehet benne, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő szervezetnek ajánlja fel adója 1 százalékát.
Azok a civil szervezetek, akik jogszabályban meghatáro­zott elszámolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, a kizárt civil szervezetek listájában szerepelnek, a felajánlott összegből nem részesülhetnek.
http://80.249.172.60/php/cgi-bin/egyszaz_2015/egy_kiz_ kedv_lekerdez_a.php

Egyházi kedvezményezettek

A személyi jövedelemadó másik 1 százalékát egyházi ked­vez­ményezettnek lehet felajánlani. Egyházi kedvezmé­nye­zettként megjelölhető a lelkiismereti és vallásszabadság jo­gáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerinti bevett egyház. Az egyházi kedvezményezettnek technikai számmal kell rendelkeznie, amely az állami adó- és vámhatóságtól kérhető. Abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság a technikai szá­mot kiadta, a bevett egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté.
Akik vallási meggyőződés híján vannak, egyház helyett kedvezményezettként az Országgyűlés által, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiemelt előirányzatot jelölhetik meg. A költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat hivatalból kap tech­nikai számot a NAV vezetőjétől.
A Magyarország 2016. évi központi költségve­téséről szóló 2015. évi C. törvény 43. §-a alapján az előirányzat: a Nemzeti Tehetség Program, amelynek technikai száma: 1823.
A 2016. évben egyházi kedvezményezettként a ren­del­kező nyilatkozaton megjelölhető bevett egyházak listája, és a kiemelt előirányzat a www.nav.gov.hu internetes honlapon is megtalálható, az alábbi linken:
http://nav.gov.hu/nav/szja1_1/technikai_szamok

Hogyan és meddig lehet rendelkezni

A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély többféle módon is eljuttathatja a NAV-hoz. A rendelkező nyi­latkozat érkezhet az szja bevallás részeként.
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi.
Aki:
• a 1553 számú szja bevallást nyújtja be, vagy
• adónyilatkozatot (1553ADO), vagy
• az egyszerűsített bevallási lehetőség választására vo­nat­kozó nyomtatványt (1553NY), vagy
• munkáltató hiányában a bevallási nyilatkozat vá­lasz­tását a 15NY31 jelzésű nyomtatványon küldi meg az adóhatóságnak
az „EGYSZA” lap kitöltésével élhet rendelkezési jogával.
Az „EGYSZA” lapon mindkét kedvezményezetti kör ré­szére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy ked­vezményezettet kíván megjelölni, a másik rubrikát üresen hagyhatja.
A bevallások és a bevallás részét képező rendelkező nyi­lat­kozat kitölthető a NAV honlapján megtalálható nyom­tatványkitöltő programok segítségével, melyek az alábbi linken keresztül tölthetőek le:
http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_prog­ramok

Az így kitöltött bevallást ki lehet nyomtatni és postán el lehet küldeni, de azok, akik regisztráltak az ügyfélkapun, elektronikus úton is eljuttathatják az elkészített bevallást a NAV-hoz.
A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot – függetlenül a személyi jövedelemadó megállapításának és bevallásának módjától – az adóévet követő év május 20-áig juttathatja el a NAV-hoz. E határidő elmulasztása jogvesztő.
Akinek van munkáltatója és megfelel az Szja tv-ben meg­határozott feltételeknek, bevallási kötelezettségét munkál­tatói adómegállapítás útján is teljesítheti.
Munkáltatóval rendelkező ma­gánszemély bevallási nyilatkoza­tot is választhat. Erre 2016-ban elő­ször van lehetőség. A bevallási nyilat­kozat választását a mun­kál­tatóval rendelkező magán­személyek a munkáltatójuk felé jelzik.
Ezekben az esetekben a ma­gánszemély az 1+1 százalékos rendelkezési jogát a munkál­ta­tója útján gyakorolhatja.
A rendelkező nyilatkozatot lezárt, adóazonosító jellel ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve kell átadni a munkáltatónak legkésőbb május 10-ig.
A munkáltató a nyilatkozatokról kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő sze­mé­lyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírást. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, május 20-ig zárt csomagban küldi meg a NAV-nak.
Aki a bevallásához elfelejtette csatolni a rendelkező nyi­latkozatát, azt május 20-ig közvetlenül a NAV-nak is elküldheti zárt postai borítékban. A borítékon fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító jelét.
Önálló elektronikus űrlapon is lehet rendelkezni, erre a „15EGYSZA” elnevezésű, a nyomtatvány­ki­töltő programok közül letölthető rendelkező nyi­latkozat szolgál. Az elektronikus nyomtatvány ügy­félkapun keresztül küldhető be a NAV részére 2016. május 20-ig.
A rendelkezés tartalma adótitoknak minősül, ar­ról a NAV nem ad információt. Az információ kia­dására csak egy esetben van lehetősége a NAV-nak, ha a magánszemély erre felhatalmazást ad. A ren­delkező magánszemély a rendelkező nyilatkozaton felhatalmazhatja a NAV-ot arra, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét az általa kedvezményezettként feltüntetett civil szerve­zet­tel közölje.
Aki ezt megengedi, annak számolnia kell azzal, hogy őt a kedvezményezettként megjelölt szervezet megkeresi, részére tájékoztatást nyújt és adatait a rendelkezéstől szá­mított öt évig kezeli.
Az adatok feltüntetése az EGYSZA lapon önkéntes, min­denki szabadon eldöntheti szeretné-e, hogy a felajánlásán kívül adatai is eljussanak a választott civil szervezethez.

Mire érdemes figyelni, hogy érvényes legyen a nyilatkozat?

A rendelkező nyilatkozat mind a magánszemély, mind a kedvezményezett hibájából érvénytelen lehet. Érdemes figyelni a május 20-i határidő betartására, a pontos ki­töl­tésre, az adó határidőben történő meg­fizetésére és a ren­delkező nyilatkozatot tartalmazó boríték jogszabályban előírt alaki feltételeinek a betartására.
A magánszemély nyilatkozata érvénytelen, ha
• a rendelkező nyilatkozatot május 20. után küldték el a NAV részére,
• a nyilatkozat a civil kedvezményezett adószámát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható,
• a magánszemély olyan szervezetet, személyt jelölt meg kedvezményezettként, amely a törvény alapján nem lehet kedvezményezett (például párt, vagy olyan alapítvány, amely nem végez közhasznú tevékenységet),
• a magánszemély által megjelölt szervezet nem igazolta regisztrációs eljárásban azt, hogy megfelel a törvény feltételeinek,
• a magánszemély által választott szervezet nem tett eleget a törvényben meghatározott kötelezettségének és nem teljesítette elszámolási kötelezettségét arra vo­natkozóan, hogy a korábbi év(ek)ben a számára felajánlott összeget hogyan használta fel,
• a nyilatkozat az egyházi kedvezményezett technikai számát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható és a technikai szám hiányában a nyilat­ko­za­ton feltüntetett elnevezés alapján az egyházi kedvezmé­nyezett nem azonosítható,
• két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét nyilatkozat ugyanazon kedvezményezetti körbe tarto­zó két szervezetet jelöl (például: két alapítvány),
• a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon nem szerepel a magánszemély adóazonosító jele, illetve az nincs lezárva,
• a rendelkező magánszemély a munkáltatónak átadott lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan nem írta alá,
• a magánszemély az adóját határidőig nem fizette meg, illetőleg
• az esedékesség előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, a magánszemély a részlet­fizetéseket nem teljesítette.

Érvénytelen rendelkezés esetén erről a tényről a NAV határozatot hoz. A rendelkező nyilatkozat érvényte­len­ségét megállapító határozattal szemben a magánszemély illetékköteles fellebbezéssel élhet.
Ha a rendelkezés érvényes, és a NAV a kedvezményezett részére a felajánlott összeget átutalta, akkor erről az ügyfél­ka­puval rendelkező magánszemély tárhelyére értesítést kap. Az ügyfélkapuval nem rendelkező ma­gánszemély rendelkezése érvényesnek tekinthető, ha a NAV-tól nem kapott határozatot rendelkező nyilatkozata érvénytelen­ségéről és az általa megjelölt kedvez­mé­nyezett szerepel a www.nav.gov.hu honlapon közzétett kedvezményezett szervezeteket felsoroló tájékozta­tóban.

1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Civil. tv.) szerinti egyesület.
2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében felsorolt szervezetek.
3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény.
4) Szftv. 4. § (1) bekezdés