🔒 Jogi esetek – bírósági gyakorlat
Ha a közigazgatási perben a felperes a Kp. 79. § (1) bekezdése alapján a bizonyítási kötelezettség alperesre való átfordulására hivatkozik, nem elég erről egyoldalú előadást ...
🔒 Jogi esetek – bírósági gyakorlat
Nem gyakorolható az adólevonási jog, ha a számlán szereplő szolgáltatást az adózó bizonyítottan nem vette igénybe. [Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ...
🔒 Jogi esetek – bírósági gyakorlat
Az örökhagyó testvére az öröklési szerződéssel megszerzett örökség után visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésére köteles. [Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 3. § (1) bekezdése, ...
🔒 Jogi esetek – bírósági gyakorlat
A bíróság a közigazgatási hatóság által elvégzett szankcionálás körében a bírság összegének felülmérlegelését csak akkor végezheti el, ha a hatóság jogszabálysértően mérlegelt. A Kp. 85. ...
🔒 Jogi esetek – bírósági gyakorlat
A nemzetközi elemet tartalmazó jogügylet vizsgálata során az adóhatóság jogosult és egyben köteles alkalmazni az Art. alapelvi rendelkezéseit, ugyanis nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az ...
🔒 Jogi esetek – bírósági gyakorlat
Az adózás rendjéről szóló törvényben rögzített valódisági klauzula alkalmazása nem ellentétes a szerződési szabadság polgári jogi alapelvével, és felhatalmazza az adóhatóságot a szokásos piaci érték ...
🔒 A behajthatatlan követelés öröklésének illetékjogi megítélése
Hasonlóan más nemzetek civil jogi rendszeréhez, a magyar polgári jogi szabályozás is az egyetemes jogutódlás (universalis successio) talaján áll,[1] ami azt jelenti, hogy az örökhagyó ...
